Egy ajándékként kaptam régebben egy IBM thinkpad 390-es modellt, ám cak a napokban sikerült működőképes állapotba hoznom. A számítógép története régre nyúlik vissza, amikor egy francia cég tulajdona volt és irodai munkára használták kb 2 évig. 1998-ban gyártották és a cég akkor vásárolta meg. A vállalkozás sorai nem mentek jól és végül 2000-ben csődbe mentek. Minden tulajdonukat el árverezték, köztük a számítógépeket is amik végül alkatrészdonorként végezték egy raktárban. Így a 2011-es évre nem sok maradt meg belőlük. A raktár nagytakarításkor döntött úgy hogy eladja az alig használt gépeket egy francia alkatrész-kereskedőnek. Onnan került hozzám ez a gép amelyet legutoljára 2000 május 11-edikén kapcsoltak be. Nem volt benne merevlemez és az egyik memória chipje is hiányzott már, ám a gép mégis tökéletes esztétikai állapotban volt beleértve az akkumlátort is. Mindössze a floppy olvasó fedőlapja hiányzott. Augustusban került hozzám és kapott egy 32mb-os memóriát pluszba, ezzel kielégült 64mb-ra. Most decemberben érkezett meg a Hitachi 40 gb-os merevlemezem. A gép remekül fogadta és készen is állt a használatra. Ekkor a következő paraméterekkel rendelkezett:
- 64mb ram
- Pentium II-es processzor, amely valahol a 200 és 250 Mhz között üzemel
- 40 gb merevlemez ( max 64 gb-ot fogad be)
- 2.5 mb videómemória, amelyet egy Sony VGA chip biztosít
- CD és floppy meghajtó
- Jack dugók fülhallgatónak, mikrofonnak (van beépített) és külső AUX forrásnak
- Sony hangrendszer 2x stereo hangszóróval amik a képernyő alatt helyezkednek el (fantasztikus minőségű hangot képeznek!)
Kimenetek:
- 1x USB 1.1 kimenet
- VGA kimenet külső képernyyőnek
- Serial és PCMCIA kimenet (PC kártyáknak)
- PS/2 kimenet egérnek és billentyűzetnek
Első választásom operációs rendszernek Windows 98 volt. Kb 30-40 perc alatt fent is volt és csak néhány driverben szenvedett hiányt. A driverek megkeresése igazi idegtépő 2 órás folyamat volt de megérte az utánakapott teljesítmény növekedés érdekében. Hang és videó driver hiányzott (ha kell valakinek írjon megadom őket). Minden remek volt kivéve az USB eszközök felismerését. Ez Windows 98 alatt egy kész rémség. Minden USB eszközhöz külön driverre lessz szükségünk és ez rendszernt csak régi eszközöknél elérhető. Továbbá a Wifi internet kapcsolattal is gondjaim voltak. Hiába volt a számítógép kapcsolódva az internetre a böngészőm nem talált jelet.
Ezért határoztam úgy, hogy felrakom a Windows 2000-et is. A Partition Magic nevű remek programmal készítettem a 40 gb-os merevlemezemre egy 20 gb-os partíciót meghagyva a windows 98-at egy másik 20 gb-os partíción. Körülbelül 300 mb helyem volt csak foglalt, így bőven volt helyem terjeszkedni.Rá kellet jönnöm, hogy a gépem még az eredeti 1998-as BIOS-át használja és ez nem támogatta a Windows 98-nál újabb rendszereket. Az IBM csak 2001-ben tette ezt lehetővé ezen a modellen. Hatalmas szerencse volt, hogy az IBM honlapjáról még a mai napig nem lettek letörlődve ezek az adatok. Sikerült letöltenem a fejlesztést (megvan, ha kell valakinek írjon). Hogy ezt fel tudjam rakni szökségem volt a Windows 98-amra, ami kiírta nekem floppy-ra, újraindítottam a gépet és bebootoltam a floppyt, ami felrakta a frissítést. Egy újabb ndítás után behelyeztem a Windows 2000 install CD-jét hogy teszteljem mit skerült elérnem. És lám a rendszer hozzá is kezdett az installáláshoz és kész is volt össz vissz 30 perc alatt. Nagyon elégedett voltam a géppel. Nem akadtak komplikációk, mnden ment úgy ahogyan annak mennie kellett. Kiváló minőség volt mint mindig, IBM.
A Windows 2000 rendszer minden eszközömet azonosította (még a videó és hang-kártyát is) és készen is állt. Befogadta a wifi-met és az internetezés is egész gyors volt, pesze csak drivereket és munkaanyagot töltögetek olykor másra tül lassú lenne. Meglepetésemre sokkal gyorsabb volt mint a korábbi bejegyzésemben említett Toshiba CDT 480-as gépem, ez valószinűleg a processorkülömbségnek tudható be, holott a Pentium II nem sokkal jabb mint társa a Pentium MMX.
Klasszikus játékokat is raktam fel persze, a szóraközás garantált volt. Kissebb srác koromban játszottunk játékokat amelyek a mai gépeken már nem mennek így csak ezeken a régi veteránokon tudom őket felidézni. Ám a kedvenc klasszikus a Neverhood nevű játék, ami 3 éven át állt a toplisták éllén csakis Windows 98 alatt futott, így azt is érdemes volt megtartani. Olykor 5-6 órákon át lehetett a Neverhoodal játszani és sznte soha nem volt vége, hónapokba telt, amíg a játék végére értünk, de ez persze olyan régen volt már hogy a játékbeli kihívások sznte teljesen újszerűnek bizonyultak.
Hatalmas élmény és tapasztalat volt megszerelni ezt a gépet és még most is örömmel ülök le hozzá. Kiváló teljesítmény nyújt és az akku idő is sokszor 4 óra fölött van! Egy remek állapotban lévő ilyen gépért akár 70-90 eurót, azaz akár 20 000- 25 000 ft-ot is bezsebelhetünk.
Itt egy újabb saját videó, nem a legjobb művészi munka de mindent elmondok amit kell :)
(Köszönöm a gépet Katinkának és Esztinek :D )
Az ebay oldáláról rendeltem ezen újabb remek gépet. Már kb. fél éve volt amikor "kosárba" raktam és 40 eurót fizettem azért, hogy Franciaországból elhozzák nekem. Emlékszem a napra amikor megérkezett, alig vártam, hogy kinyissam a csomagot, installáljam a hiányzó operációs rendszert és mehessen a "büszke gyűjteményembe". Miután kászáltam a habbogyókból alaposan felmértem. Tartalmazott akkumlátort, CD lejátszót és egy négy GB-os meghajtót. A memória 32 mb volt amit hamar felnyomtam még egy 32 mb-os chippel 64 mb-ra. Ezekután következhetett a bekapcsolás. Szépen bekapcsolt, kiírta a TOSHIBA logót és kérte az operációs rendszer isntall diskjét. Akaratának eleget téve beraktam azt, végső döntésem alapján ez végül Windows 2000 lett. Az installálás remekül ment, élmény volt életre kelteni az alig használt veteránt. A gép esztétikai állapota is remek volt. Minden alkatrész megvolt, sehol egy karc, repedés. Miután sikeresen felállítottam a gépet lehetőségem volt alaposan szemügyre venni a rendszer információt:

- 32/64mb ram (max 128mb)
- 4 GB-os meghajtó (64 GB max)
- Pentium MMX processor (a Pentium 2-es széria egy késői, fejlett kiadása)
- Trident 2 mb-os videómemória- 2x stereo hangszóró (meglepően kiválló minőségű hangminőséggel !!!)
- 3200 MAh-os akku, 1.5-2 órás akkuidővel
A számítógépen számos hasznos csatlakozás és kimenet is kapott hejet:
- 1 db USB 0.3- as kikmenet (nekem bármit felismert, sebességével sem volt gondom)
- 2 db PCMCIA kimenet PC-kártyáknak (jó minőségű, gyors, mindent felismert nekem)- Hangkimeneti, hang-bemeneti Jack-dugó (bármilyen hangeszközt rá lehettett rakni és ha a gép áram alatt volt hangfalnak is lehettett használni), valamint mikrofon bemeneti dugó (ám mikrofon volt beépítve magába a gépbe is)
- VGA kimenet külső képernyőnek
- Serial port régi eszközöknek
- A toshiba szabványos külső floppy lejátszó port is kapott helyet
Miután hozzászoktam a kezelőfelülethez hozzákesztem a kedvemhez való formálásához. A régi PCMCIA kártya Wifi-t is felismerte és akár 5 mb/s internetem is volt olykor, ami egész elviselhető. Nemsokkal később jöttem rá hogy a gép azért nem ment akkuról mert a fejek amik az érintkezést biztosították elöregedtek. Egy kis forrasztás és ón segítségével gyorsan és egyszerűen hamar működött az akkumlátor és a várt akkuidőn belül, kiválóan üzemelt. Így utólag visszagondolva talán nem a Windows 2000 volt a legjobb választás, mert bármilyen barátságos és hasznos operációs rendszer is, 64 mb ram nem teljesen elég neki. Így 64 mb ram-ra inkább valami korábbit javasolnék, mint például Windows 98, ami rendelkezik USB támogatással és Wifi-t is használhatunk vele.
Lezárásnak a véleményemet elmondanám: Szerintem egy kompakt és ügyes gép, súlya nem túl nagy, cipelhető. Nem fogyaszt sokat, nagyon csendes és kényelmes a használata, a pointer ball és a billentyűzet kézre áll.
Ám a történetemnek mégis csak szomorú véget kell érnie. A gép 2 hónappal ezelőtt tönkrement egy Hard drive hibának köszönhetően. Sokat gondoltam rá és nagyon sajnáltam ami kárba veszett. De ez ne akadályozzon meg abban, hogyha érdekel és alkalmad van rá ez a gép egy kellemes időtöltés és eladási ára is magas, kis erőfeszítésekkel magas áron adhatunk túl rajta.
Ezen videó általam készült angol nyelven, a video-készítési rutinom csakugyan még hiányos, de mindent megmutogatok és elmondom részletesen.
Unod kivárni, hogy órákon át csak ülj a gép mellet várva hogy a vadonatúj vindows-odat kézbe vehesd és élvezhesd újdonságai gyümölcsét? Vagy netán esetleg a géped nem rendelkezik CD lejátszóval de a külső meghajtók drágák az egyszeri használatra? Na akkor itt egy remek tipp ami a te segítségedre szolgálhat! Hogyan installáljunk windows-ot egy USB eszközről?
A menete egyszerű, kezdjük is mindjárt a legelején:
Hozzávalók, avagy szükséges eszközök:
Windows 7 Prémium / Home Prémium / Enterprise / Starter :
- 1 pendrive vegy usb eszköz, minimum 4 gb szabad lemezterülettel (ám figyelem a kulcsnak üresnek kell lennie, minden más megakadájozhatja sikerünket!)
- Egy használható Windows 7 installáló CD (virtuális CD képekkel is működik ám!)
- Egy számítógép amely rendelkezik Windows rendszerrel és egy CD lejátszóval
- És persze egy számítógép amelyre installáljuk majd az OSünket!
Az installálás menete: (lépésről-lépésre)
1. Rakjuk be a segédgépünk CD lejátszójába Windows 7 install diskünket ( a felugró install ablakot zárjuk be!) Majd helyezzük be a használandó USB eszközt egy szabad USB portba!
2. A start menüben lévő futtatás sorba írjuk be a következőt: cmd (windows xp: start gomb+R, Windows 7/Vista all a kereső sáv is ezt a funkciót szolgálja) ha ezt megtettük nyomjunk enter-t, be fog jönni a dos-féle parancssor ahova be kell írnunk a diskpart szót, majd újra üssünk enter-t!
3. Miután a diskpart elindult ki kell választanunk az usb kulcsunkat meghajtóként: írjuk be a list disk parancsot, majd ha kidobta a listánkat válasszuk ki a kulcsunkat. Ehhez meg kell keresnünk a listában a kulcs sorszámát és beírni a következő parancsot: select disk x (az x a kulcs sorszáma kell legyen!) majd nyomjuk le az enter-t
4. Most el kell készítenünk a telepítő partícióját: írjuk be a következő parancsot: create primary partition ha ez nem működne a másik szósorrendet kell kipróbálnunk: create partition primary , majd üssünk enter-t! Ezek után ki kell választanunk az imént létrehozott partíciót, írjuk be: select partiton 1 majd nyomjnk enter-t, ezután az active parancsal tegyük aktívvá!
5. Most le kell formáznunk a kulcsot, méghozzá NTFS rendszerben! Ehhez a következő parancsra lesz szükségünk: format fs=ntfs . Ha a formatálás elkészült kiléphetünk a parancssorból.
7.Most mielőtt bekapcsolnánk a telepítendő gépet helyezzük bele az install kulcsunkat! Ezután a telepítendő gépnek be kell lépnünk a BIOS-ába. Ehhez a gép bekapcsolásakor megnyomandó billentyűt kell használnunk. Ez a gomb rendszerint megtalálható valamelyik sarokban vagy a kézikönyvben. Ha már bent vagyunk a gép menüjében rá kell bírnunk azt hogy az USB kulcsról induljon: rendszerint boot eszköz kiválasztásánál tehetjük ezt meg. Mentsük a beállításokat és lépjünk ki.
8. És lássunk csodát! Az installáló köszönt minket, ezentúl minden ugyanúgy fog lezajlani mint egy CD-ről való installálás során, csak éppen sokkal gyorsabban!!
Számomra a legelső olyan számítógépem, amelyre én magam szedtem és gyűjtögettem a pénzt az ez a gép volt. Mostanában sokat használom, ez adott ihletet ezen bejegyzés megírására.
Ez volt az első olyan számítógépem amelynek én voltam az első tulajdonosa és senki nem használta előttem. Régen volt már de még mindig emlékszem arra az örömre amit a doboz kinyitásakor éreztem. Kisebb vagyonomba került és sok mindentől váltam meg annak az érdekében, hogy ezt a gépet tarthassam a kezemben. Azóta egyetlen egyszer sem bántam meg mindazt amit eladtam, hogy pénzt keressek.
Most akkor pár szó a gépről:
IBM X 41 tablet pc: (2005-ös kiadás)
-1 gb memória
-60 gb hdd
-gma 950 video vezérlő (96mb video memóriával- akkoriban az egyik legjobb volt!)
-Intel Centrino 1.5 ghz-s proci
- és persze a Wacom-féle stylus-érintő képernyő, a tollal való bevitelhez.
A számítógépet bekapcsolva számos olyan szoftverrel találkoztam, amellyel azelőtt még soha. Tisztán emlékszem, amikor megláttam az írásfelismerőt, teljesen odág voltam tőle. Soha ehhez fogható tablet érzékenységet és pontosságot nem láttam.
Szép volt a kép jó minőségű a hang. (valójában a gépben egy egyfejes mono minihangfal van beépítve, amely az alján kapott helyet.) Élvezet volt használni.
Később az idők során kapott egy fél giga plusz ramot és számos szoftvert megvettem rá. A gép a maga kategóriájában az egyik legjobb, igaz nem multitouch, nem lehet mindent elérni egy ujj tapintással, de ez a technológia sokkal később került piacra és az ára is magas. Amikor ez a gép megjelent még szó sem volt az jjal való gépezés "mesterségéről".
Rengeteg mindent fantasztikusan lehet vele csinálni!
Rajzolni az egyik legjobb, amit csak kivánhatok. Tiszta és pontos. Játékokra nem a legjobb, gyenge videómemóriája van. Ám az igazi klasszikusok mint mondjuk az Age of Empires iszonyú jó tudott lenni és társaságban is sikert aratott minden egyes alkalommal.
A gép még ma is meg van, sőt ezen bejegyzés is e-gépen készült. Az idők során csupán 2 problémám volt vele. A billentyűzet nem a legstabilabb és évek után a fogások kilazultak és a billnetyűk egymás után kihullottak. Egy kis ragasztó elég volt a probléma magoldására. A másik gondom az az akkumlátor volt. 2 hónapja kaptam egy riasztást miszerint az akkumlátorom "elöregedett". És így is volt. Már csak 20 percig gépezhettem vele és megőrített a kábelhez kötöttség. Ám nem haboztam tovább, nem hibáztam azzal hogy multhéten megrendeltem egy új akkumlátort hozzá. 14 900 ft fizettem érte és szerintem megérte. Remélem a gép még menni fog újabb 5 évig, vagy még esteleg tovább is. Még ma is mindennap használom megjárta az XP egyszerű, a Vista bonyolult és kiszámíthatatlan, valamint a Windows 7 újszerű ősvényét, és soha, egyszer sem hagyott cserben.
